Egy virágtartó újjászületése

És mint általában, most is elfelejtettem képet készíteni az eredeti állapotokról! :)
A mellettem lévő képen már a csiszolás és darabokra szedés utáni verziót láthatjátok.
Na, de hogyan is kezdődött....

A válasz egyszerű. Sufnitakarítás! Igen, tudjátok, ahova a már nem használt vagy kevésbé használt dolgokat gyűjtögetjük, s a végén már az ajtót is alig lehet kinyitni a sok holmitól. Ekkor már ráveszi az ember magát a szanálásra... És ekkor akadtam rá, a jobb időket is megért virágtartóra, amit még nagyapám eszkábált össze a mama 1000 meg 1001 virágának. S tudván, hogy drága, szeretett nagyapám keze munkája van benne, és persze, lassan nekem is 1000 meg 1001 virágom van, gondoltam kicsinosítom, megerősítem, hogy újra betölthesse eredeti funkcióját.
Majd jött a szétszedés, csiszolás. Igaz, pár darabját ki kellett dobni, de maga a váz, keret megmaradt.

Miután a munka nagyjával megvoltam, jöhetettek bele az új lapok, felül-alul, két oldalt. A méretre vágásuk szerencsére nem az én feladatom volt, ennél a mozzanatnál, a teremtés "koronáinak" a segítségét is igénybe vettem. Innen is nagyon köszönöm a segítséget, mely nélkül ez a gyönyörűség nem jöhetett volna létre.
Szóval lapok megvannak, indulhat a ragasztás, szegelés! Utóbbi nem is egyszerű feladat, főleg, ha egyenesen szeretnéd beütni a szeget, de végül is ez a probléma is megoldódott, s mire végeztem, egész jól belejöttem a kalapálásba.
Egy nap száradás, nézegetés,: - Hú, de f@sza lett! (tipikus hímsoviniszta viselkedés, de büszke voltam magamra, na!)

 Majd jöhetett az első réteg festék... olívazöld. Csak a keret lett lekenve vele! Száradás, csiszolás, hogy sima felületet kapjunk, majd még egy réteg olívazöld.

A második réteg zöld után, gyertyával meghúzkodtam az éleket, s itt-ott a keret felületét, majd az egész kapott egy fehér borítást. Mikor megszáradt, jöhetett megint a csiszolás (egyébként jó móka, csak már untam). S a gyertyázás, ennél a fázisnál kapott értelmet. Mivel, ahol a viasz rátapadt a felületre, ott a felette lévő festéket könnyűszerrel le lehetett csiszolni róla, így kapott egy kis kopottas hatást. Nézegetés: - Jó lesz ez!

A lapokra terveztem mintát is, amit kézzel festettem fel. Igaz, nem így gondoltam, de hát ember tervez, kézből kihulló festékes ecset végez. S a flower felirat alá került egy leveles ágacska, amit az alsó polcon is megismételtem.
Majd dekupázs technikával, ide-oda vagy össze-vissza ragasztgattam, szép, élénk színű virágokat!
Finish kép sem készült, de videó van róla :)