Bodzabogyó dzsem

 Pontosan ott kezdődött, hogy az udvarban lévő bodza bokorról nem szedtem le a virágokat szörpnek. Viszont így a bokor roskadozott az érett gyümölcsöktől, annyira, hogy az ágai is engedtek már a gravitációnak, valamint a bogyók súlyának. Nem hagyhattam így!
Valamikor régen ettem bodzalekvárt, bár az ízére nem nagyon emlékszem, úgy látszik nem hagyott mély nyomokat bennem, de gondoltam főzök belőle én is, majd legfeljebb sütibe jó lesz.

Környezetem vegyes érzelmekkel reagált az ötletemre. Valaki azt mondta, nagyon finom, de volt, aki az ellenkezőét állította. Ezért csak 2kg-al kezdtem a főzőcskézést, mert ha tényleg nem jó akkor könnyebben szabadulok meg ennyicske adagtól, ha viszont ízlik tudok még befőzni.
Utánaolvastam, itt-ott. Mint megtudtam, létezik Földi bodza is, ami mérgező, bár kis mennyiségben orvosság, mint annyi minden kis hazánkban. :) Nagy nyugalommal konstatáltam, a mi bodzánk nem földi, bátran álltam neki a szedésnek, metszőollóval és gumikesztyűvel felszerelkezve. Aki irtózik a rovaroktól, annak nem ajánlom ezeket a műveleteket. Rengeteg hat, illetve nyolc lábú teremtménnyel találkoztam szedés közben, bár koránt sem annyival, mint mikor a bogyókat szabadítottam meg a száruktól. Egyszerűen csak ledörzsöltem őket, mivel szép érettek voltak, könnyen lejöttek, potyogtak a tálba a bogyók, bogarak, pókok.
A művelet végén megmértem, összesen 2,2kg lett. Nem foglalkoztam azzal a 20dkg-al, hiszem a mosásnál számítani kell járulékos veszteségre. Nem tudom hányszor de sokszor átmostam.
Íme szépen megtisztítva:

És a recept:

• 2kg bodza
• 2kg cukor (ugyanannyi kell, mint a gyümölcs súlya)
• 1db citrom
• dzsemfix

A recept szerint becukroztam, egy éjszakát állt a cukorban. Nem sok minden történt vele az este folyamán, másnap még össze kellett törnöm egy kicsit.

Majd feltettem főni, mikor egy kicsit összetottyant levettem a tűzről egy kicsit hűlt és paradicsom passzírozón átnyomattam, vagyis én ezt gondoltam, merthogy ezt írták a receptben. Csak éppen nem akarta vinni, véletlenül sem, jó pár próbálkozás után feladtam és sűrű lyukú szűrőn átpasszíroztam az egészet.

A művelet végén feltettem újra a tűzre, mikor 15percet bugyogott már, bele a dzsemfixet és kész.
Nagyon finom, nagyon édes masszát kaptam, az ízét a virágmézhez tudom hasonlítani.

Felbuzdulva, hogy milyen finom lett, másnap újabb 2kg esett áldozatul. Bár ennek az elkészítését már nem bonyolítottam annyira túl, mint az előzőét. Viszont erről nem készültek fázisképek :(
Leszedtem, lebigyóztam, megmostam. Nem cukroztam meg, nem hagytam állni éjszakára! Mosás után egyből feldobtam a lángra, annyi lével, ami a csepegtetés után alatta volt, nem kellett hozzá sok idő, rengeteg levet eresztett, összeesett. Le a tűzről, elő a paradicsom passzírozót, és láss csodát, vitte! (Gondolom előző nap a cukor miatt nem akart menni, mert cukor nélkül sikerült, igaz nem könnyen, de ment!) Passzírozás után bele a cukrot, citromlevet vissza a tűzre, 15perc rottyanás, bele a dzsemfix és kész! :) Jah, még annyit változtattam, hogy az előz elég édes lett, így a második variációban, a 2kg gyümölcshöz, csak 1,5kg cukrot adtam.
Az íze így is nagyon finom, annyi, hogy kevésbé édes, selymesebb lett.